Széll-toló forradalmi kormány! - Cikk Front,Navracsics Tibor,Matolcsy György,Orbán Viktor,Széll Kálmán Tervet,Széll Kálmán Terv,Széll Kálmán Tervben,Kóka János SZDSZ-es,Bokros Lajos,Forrai Richárd, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Széll-toló forradalmi kormány!

2011-03-17 19:32:24, csütörtök

	Széll-toló forradalmi kormány! barikad.hu 2011, március 17 - 16:03 Az adósság-szabadságharc Orbán módra Cikk Front kép - 280x185: Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében, a múlt héten hozta nyilvánosságra a Széll Kálmán Tervet, amit a tartalma alapján nyugodtan lehetne Orbán-csomagnak is hívni, hiszen a tavaly meghirdetett ,,szabadságharcos" gazdaságpolitikával teljesen ellentétes irányú, és igen kemény megszorítási célokat és összegeket határoz meg. Úgy tűnik, hogy most már nem csak burkoltan, indirekt különadók formájában vonnak el forrásokat a leszakadó, szegényebb rétegektől, hanem közvetlen megszorításokat hajt végre a kormány. A tavalyi, kormányzati retorikában a különadó, mint a bankok és a multinacionális vállalatok elleni harc egyik fegyvere került meghatározásra. Annak ellenére, hogy már akkor is sokan felhívták a figyelmet arra, hogy a különadókat megfelelő ellenőrzés híján, a társaságok rendkívül egyszerűen továbbhárítják a lakosságra, a kormány nem tett semmit. Ennek eredményeként nem a különadóval sújtott gazdasági szektorok profittömegét adóztatta meg a kabinet, hanem a végfelhasználók, a magyar emberek jövedelmét. A Széll Kálmán Terv most már nyíltan a leszakadó félben lévő rétegnek a közvetlen adóztatását tartalmazza, melynek a kormányzati megnevezése, ,,átfogó szerkezeti átalakítás". A Terv egyébként a piaci elemzőket is megosztotta, egyfelől néhányan üdvözölték, mert a célokkal és az irányokkal egyetértenek, azonban sokan inkább arra hívták fel a figyelmet, hogy túl általános és nem tartalmaz konkrétumokat. Amit az is bizonyít, hogy a terv olyan általános megállapításokat és célokat fogalmaz meg, amelyek esetleg egy választási programban helytállóak lennének, de egy 9 hónapja működő kormány részéről még tervezet szintjén is többre lenne szükség. Sokak szerint az Orbán kormány ezzel a dokumentummal próbálja pótolni az egy évvel korábbi választási program hiányát. A Terv céljait és az általa meghatározott, ,,átalakítandó" területekre vonatkozó változtatásokat inkább megszorításnak lehetne minősíteni, mint harcnak. Persze, ha már ez a retorika, akkor elmondható az is, hogy mint minden harcnak, ennek is lesznek civil áldozatai. Az sem lenne meglepő, ha a kormány a túlzott társadalmi reakciókat látva, finomítana a Terven, amivel azt az érzést keltheti az emberekben, hogy ugyan megint rosszabbul jártok - ahogy az elmúlt húsz évben mindig - de járhattatok volna még rosszabbul is. A húzd- meg ereszd meg politikája korábban már rengetegszer bevált, így várhatóan most sem fog csődöt mondani. Azt azonban világosan jelzi a Széll Kálmán Terv, hogy a Fidesz kormány a tavalyi adóátrendezést követően irányt váltott, és most már komoly gazdasági átalakításokra készül, aminek az árát nem fizethetik mások, mint a magyar adófizetők. 2012-ben 550 milliárd forinttal, azt követően 2014-ig pedig 900 milliárd forinttal kívánják javítani az államháztartás egyenlegét, és ezzel párhuzamosan a 65-70%-os sávba szorítják le a GDP - bruttó hazai össztermék - arányos államadósság mutatót. Amiről eddig még nem eset szó, hogy a Széll Kálmán Terv nem csak tartalmilag marad el a várakozásoktól, hanem alakilag is igen egyszerű, és gyorsan összecsapott anyag benyomását kelti. A szerkesztés, a betűméret, a beszúrások, a margók és a bekezdések mind arról árulkodnak, hogy vagy személyesen Orbán Viktor szerkesztette, aki köztudottan nem egy modern számítógép felhasználó, vagy egy néhány óra alatt összedobott fércmunkáról van szó. Adósság és munka A Széll Kálmán Terv 3 lehetséges utat ajánl fel, de alapvetően a közmunkát állítja a középpontba. A közmunkát kiterjesztené a nagy infrastrukturális beruházásokra, a munkaerő kölcsönzés rendszerére, valamint az egyéni közmunkaprogramokra is. Ezek ígéretesen hangzanak, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a jelenlegi kormány 9 hónapja működik, és már az elején megfogalmazta, 1 millió munkahelyet kíván teremteni, amit gyorsan pontosított is, hogy ezt tíz év alatt képzeli el. Így indokolt lett volna már tavaly elkészíteni és hatályba léptetni a szükséges törvénymódosításokat annak érdekében, hogy a közmunkák már 2011. január elejétől elkezdődhessenek. Ezzel szemben, az önkormányzatok információi alapján, a közmunkaprogramokban résztvevők számát ez év január elsejétől drasztikusan csökkenteniük kellett a központi finanszírozás hiánya miatt. Ha a kormány nem 9 hónapos késéssel reagált volna a helyzetre, akkor már növekedhetett volna a foglalkoztatás, és nem kellett volna ennek külön fejezetet szentelni a Széll Kálmán Tervben. Adósság és nyugdíj Abban teljesen igaza van a kormányzatnak, hogy magas a rokkantnyugdíjasok aránya mind a nyugdíjasok, mind pedig a teljes társadalmon belül. Összehasonlítva a környező országokkal látszik csak igazán az eltérés, Szlovákiában ugyanis fele annyi a rokkantnyugdíjas, mint hazánkban. A tavalyi, parlamenti választási kampányban a Fidesz és az MSZP vérre menő küzdelmet folytatott a svéd nyugdíj modellel való riogatásban. A Fidesz akkor tagadta, hogy ennek bevezetésére készülne, de a jelenlegi Tervből látható, hogy a rendszer nem teljesen idegen a kormánypárt számára. A svéd modell azt jelenti, hogy az adófizető állampolgár, annyi nyugdíjat fog kapni, amennyit a munkával töltött idő alatt járulékként befizetett. Ha ezt a rendszert nem egy adófizetőre, hanem a teljes járulékfizetői társadalomra vetítjük ki, akkor látszik a hasonlóság a Széll Kálmán Tervben megfogalmazottakkal, azaz, hogy amennyit a társadalom nyugdíjjárulékként befizet, csak az fordítható nyugdíjkifizetésre. Ezt nevezik vertikális egyensúlynak. Ez az egyensúly egyébként nem teremthető meg, hiszen év elején a költségvetés tervezésekor nem lehet tudni, hogy a tárgyévben mennyi járulék kerül befizetésre és ennek megfelelően kifizetésre a nyugdíj-jogosultak között. Nyilván a tervezés folyamán - tekintve, hogy várhatóan nem fogják a nyugdíjak összegét csökkenteni - a kiadások alapján tervezik majd a bevételeket, ami igen kiszámíthatatlanná teheti az adó és járulékrendszert, hiszen így akár évente változtatni kellene a nyugdíjjárulék fizetés kulcsát. Ráadásul, egy öregedő társadalom esetében a járulékfizetési kötelezettség folyamatosan nőni fog, amennyiben a központi költségvetés nem finanszírozza a nyugdíjkassza hiányát. A cél inkább az lehetne, hogy a vertikális egyensúly helyett, - ahol az éves be- és kifizetések megegyeznek - a horizontális egyensúly - ahol a teljes életpálya alatti be és hozammal növelt kifizetések egyeznek meg - teremtődjön meg a nyugdíjrendszeren belül. Így az egyes járulékbefizetők, az általuk befizetett és a hozamokkal növelt összegből kaphatnák meg időskorukban az állam által kifizetett nyugdíjjáradékot. Adósság és közösségi közlekedés A Terv leírja, hogy a MÁV, a BKV és a Volán társaságok is nagy hatással vannak az államadósságra, hiszen hatalmas méretű veszteségeket termelnek, melyet csak hitelből tudnak finanszírozni, egészen addig, míg az állam fel nem tőkésíti őket, és ekkor kezdődik minden előröl. Egyrészről azért, mert eddig is pártkifizető helyként működtek ezek a közszolgáltatók, másrészt pedig azért, mert a korrupción túl indokolatlan beruházásokat és beszerzéseket valósítottak meg. Ehhez jön még hozzá az állami cégeknél jellemző nagylétszámú és indokolatlan közép- illetve felsővezetői réteg, amelyik a nagy fizetéseken túl még nagyobb végkielégítéseket kaphatott a múltban. A terv leírja, hogy a MÁV, a BKV és a Volán társaságok összevonásával a szinergiahatásoknak köszönhetően csökkenthetők lesznek a jegyárak. Ez sem igaz, hiszen a szinergiahatások - amik egyébként munkanélküliség növelő hatásúak, hiszen nem lesz szükség ugyanannyi könyvelőre, vezetőre alkalmazottra stb. - akkora mértékű megtakarítást nem fognak jelenteni. Főleg az első évben - tekintve az egyszeri leépítési költségeket pl. végkielégítés stb. - mint amekkora bevételkiesést okoz a jegyárak csökkentése. Természetesen, a kedvezményrendszert is meg akarják változtatni, ami gazdaságilag indokolt, azonban nem tűnik túl hitelesnek, ugyanis ezt korábban Kóka János SZDSZ-es gazdasági miniszter kezdte el felülvizsgálni, és akkor a Fidesz volt az, aki ellenezte az ezirányú változtatásokat. Az elektronikus útdíj-rendszert már évekkel korábban be kellett volna vezetni, erre vonatkozólag volt is kormányzati kezdeményezés, azonban pénzhiány miatt nem lett belőle semmi. Akkori áron számolva ugyanis körülbelül 70 milliárd forintos beruházást jelentett volna a rendszer kiépítése. Adósság és oktatás A felsőoktatásról leírtak, miszerint növelni kellene a műszaki és a reáltudományok arányát, teljes mértékben indokoltak. Az is helyes természetesen, hogy a középiskolákban erősíteni kell a szakképzést, és meg kell teremteni a megfelelő arányt a gimnázium, a szakiskola és a szakközépiskola között. A kisebb önkormányzatok részéről üdvözlendő, hogy a kormányzat ,,államosítja" az általános iskolai oktatást, hiszen a kisebb településeknek nagy anyagi áldozatokat jelent ezek fenntartása és működtetése. Az állami normatívák és egyéb támogatások ugyanis nem fedezik az intézmények valós fenntartási költségeit. Itt kérdéses, hogy az oktatással együtt az intézmények fenntartását is átveszi-e az állam, vagy az marad a helyi önkormányzatok kezelésében. Az államilag finanszírozott helyek számát évről évre a gazdasági lehetőségek alapján állapítja a meg a kormányzat. A felsőoktatásra vonatkozóan a Széll Kálmán Terv ugyan nem említi Bokros Lajos nevét, azonban az általa korábban javasoltakat írja le, miszerint a felsőoktatást a piaci és gazdasági igények alapján kell tervszerűen működtetni. Természetesen akkoriban, amikor Bokros ezt írta, a Fidesz még ellenezte az elképzelést, de úgy látszik, azóta megváltozott a párt álláspontja. A 14+1 éves tankötelezettség nem tűnik túl szerencsésnek, akkor már logikusabb lett volna 14 évre - az általános iskolai tanulmányok végéig - csökkenteni a jelenleg hatályos, 18 évet. Nem tűnik túl életszerűnek, hogy, ha egy diák elvégzi az általános iskolát, akkor 1 évre ,,kipróbálja" a középiskolát, és ha nem megy, akkor irány a munkaerőpiac. Természetesen, az évvesztes diákok számára pont ideális lehet a 15 éves tankötelezettség, bár akkor, az egy éves középiskolai ,,betekintőre" nem marad idő. A tankötelezettség csökkentés magyarázata világos és érthető, hiszen, ha egy diák folyton megbukik, és képtelen elvégezni még a 8 általános iskolai osztály is, akkor fölösleges őt 18 éves koráig összezárni olyan diákokkal, akik viszont pont az ilyen tanulók miatt szenvednek hátrányt. Az ilyen és ehhez hasonló problémák kezelésére az oktatási rendszeren belül lenne más lehetőség is. A többször bukott, tanulni nem akaró diákokat például iskolánként, összevont felzárkóztató osztályokba lehetne járatni. Adósság és egészségügy ,,Át kell alakítani a gyógyszertámogatás rendszerét úgy, hogy a gyógyszerek ára ne emelkedjen, de az adófizetők pénzéből kevesebbet kelljen költeni rá." Ez azt jelenti, hogy az állam kevesebb támogatást ad a gyógyszerekre, de azok ennek ellenére nem kerülhetnek többe a magyar emberek számára. Ha a piaci mechanizmusokat nézzük, akkor ilyen rendszer nem létezik, de természetesen a kormányzat itt is bevezetheti a hatósági árképzést. Ahogy azt a különadók esetében már a piaci szereplők bebizonyították, az extraprofitról nem mondanak le, inkább árat emelnek, és áthárítják a fogyasztókra, így a kormányzat, ha át is alakítja a rendszert az várhatóan áremelésekhez fog vezetni, annál is inkább, mert a 350 milliárd forintos gyógyszerkasszából 120 milliárdot kíván elvonni. Adósság és vállalkozások A Széll Kálmán Terv jól megfogalmazza a problémákat, mint például a körbetartozást, vagy a magas jegybanki alapkamatot, azonban az ezekre vonatkozó megoldási alternatívák nem tartalmaznak konkrétumokat. Azt viszont deklarálja a Terv, hogy ameddig nem csökken az államadósság, addig nincs lehetőség további adó és járulékcsökkentésre. Ami üdvözlendő a dokumentumban, hogy a végrehajtási és felszámolási eljárásokat gyorsabbá és átláthatóbbá kívánja tenni a kabinet. Ez azért is fontos, mert nagyon sok életképes és jól működő vállalat került az úgynevezett felszámolási maffia kezébe, amely a jogszabályi kiskapukat kihasználva, sokszor fillérekért szerzett meg milliárdos piaci értékű társaságokat. Ami negatívum, hogy a kormány még csak az ötletelés fázisában van, hiszen csak az év végig vállalta az új szabályozás elkészítését. Adósság és megélhetés A devizahitelesek problémájának megemlítésén túl, semmiféle megoldási javaslatot nem fogalmaz meg a Terv, ami azért is aggályos, mert itt jelen pillanatban 1 millió emberről és a nemzetgazdaság legnagyobb akkut problémájáról van szó. Ha ezek az emberek elvesztik az általuk hitelből vásárolt ingatlant, esetleg kiköltöztetik őket - amellett, hogy egy óriási társadalmi konfliktust fog okozni - az ingatlanok tömeges elértéktelenednek, veszélyeztetik a bankok stabilitását, valamint nemzetgazdasági összeomláshoz is vezethet. Szó esik a Tervben a rezsiköltségek befagyasztásáról, melyet július elsejéig dolgoz ki a kormányzat. Konkrétum természetesen nem jelenik meg ebben a fejezetben sem. Az azonban sejthető, hogy ahol részben vagy egészben piaci társaságok szolgáltatnak, és még nincs hatósági árképzés, például a szemétszállításnál, a távfűtésnél, a víz, vagy a csatornaellátásnál, a törvény hatálybalépését követően ellátási kockázatok is felmerülhetnek. Természetesen, a hatósági árképzés bevezetése nem jelent garanciát az áremelések ellen sem, hiszen a gáz és az elektromos áram jelenleg is hatósági áras szolgáltatás, áraik - köszönhetően több tényezőnek - mégis folyamatosan emelkednek. Adósság és állam Olcsóbb, de hatékony állam megteremtése. Emlékeim szerint ez szintén központi eleme volt az SZDSZ-es gazdasági ideológiának, amelyben ,,az állam egyben mindig rossz gazda" is volt, éppen ezért meglepő, hogy egy ilyen ideológiai gondolat köszön vissza a Fidesz kormány strukturális reformtervében. Nem az állam olcsósága, vagy drágasága okozza a problémát, hanem egyrészt az, hogy a döntéshozók nem jól végzik a munkájukat, mert egyéni érdekeiket a közösség érdekei fölé helyezik, másrészt pedig az, hogy a célok elérése érdekében elvégzendő feladatokhoz nincsenek hozzárendelve a megfelelő eszközök és erőforrások, sem anyagi sem más értelemben. Mindenképpen pozitívum, hogy a közbeszerzési rendszert átalakítják, azonban azon túl, hogy az offshore tulajdonú társaságokat száműzik a rendszerből, javasolt lenne egyéb változtatásokat is elvégezni. Mindenképpen előnyben kellene részesíteni a magyar közép- és kisvállalatokat a közbeszerzési eljárásokban, valamint - a bürokrácia csökkentésével párhuzamosan - arra kellene optimalizálni a közbeszerzési rendszert, amire annak idején kitalálták, hogy az állam a legolcsóbb beszerzési forrásból tudja kielégíteni igényeit. Pozitív a tervben, hogy a kiszervezéseket meg kívánják szüntetni, de természetesen konkrétumok híján nem lehet tudni, hogy pontosan mely területre gondol a kormányzat. Szintén támogatandó cél, hogy az önkormányzatok eladósodását meg kell állítani, azonban itt sem egyértelmű a megfogalmazás, hogy csak a rövid és hosszú távú hitelfelvételt kötik majd kormányzati döntéshez, vagy a kötvénykibocsátást is. Továbbá, tesz-e majd különbséget a kabinet a már vészesen eladósodott és a jó pénzügyi háttérrel rendelkező önkormányzatok között. Ez egyébként politikai kockázatokhoz is vezethet, hiszen a nem kormánypárti irányítás alatt álló önkormányzatok gazdálkodását a kormányzat nem csak, hogy meg tudja nehezíteni, de akár el is tudja lehetetleníteni. Államadósság csökkentő alap A Széll Kálmán Tervben szerepel, hogy a társasági adó 19%-ról 10%-ra csökkentése csak 2014 után várható. Addig, a kormány szerint a költségvetés 120 milliárd forintot tud az államadósság csökkentő alapba befizetni. Megmarad viszont 500 milliós nyereségig a 10%-os társasági adófizetési kötelezettség. Ez leginkább a kis- és középvállalkozásoknak jelent előnyt, hiszen általában e cégek adófizetés előtti eredménye nem haladja meg az 500 millió forintot. Ez sem minden esetben van így, ugyanis több multinacionális vállalat eddig sem a valós teljesítménye alapján fizette meg a társasági adót, ha ugyan fizetett egyáltalán. Erre kiváló példa az Auchan, amely 2008-ban és 2009-ben is - amikor még nem volt különadó sem - jóval 200 milliárd forint feletti forgalmat ért el, viszont mindkét évben veszteségesen működött, 2009-ben például több mint nyolcmilliárd forintos veszteséget mutatott ki eredményként. Ahelyett, hogy ezeknek a társaságoknak 10%-ra viszi le a kabinet a társasági adót, inkább be kellene zárni azokat a jogszabályi és adózási kiskapukat, amelyek lehetőséget teremtenek az adóelkerülésre. Ezen összegekből lényegesen nagyobb bevétel keletkezne, mint akár a fent említett területek bármelyikén. Összefoglalva elmondható, hogy a Széll Kálmán Terv a kormány korábbi ígéreteivel ellentétben egy szigorú megszorító csomag, amelynek vannak ugyan gazdaságilag racionális elemei, de jelenleg, konkrétumok híján csak az látszik, hogy eddig - a fentebb említett területeken - nem történt érdemi kormányzás. Az ,,ötletelés" megkezdődött a kormányzat részéről, az érdemi munka még várat magára. Forrai Richárd Gazdasági szakértő http://barikad.hu/sz%C3%A9ll-tol%C3%B3_forradalmi_korm%C3%A1ny-20110317

0 komment , kategória: Általános

Címkék: befagyasztásáról, tankötelezettség, járulékbefizetők, szinergiahatások, nyugdíjjáradékot, megállapításokat, járulékrendszert, rokkantnyugdíjas, elkezdődhessenek, nemzetgazdasági, szabadságharcos, középiskolákban, hatálybalépését, multinacionális, devizahitelesek, lehetetleníteni, közszolgáltatók, végfelhasználók, kiszervezéseket, változtatásokat, összehasonlítva, munkanélküliség, bebizonyították, felsőoktatásról, kisvállalatokat, szakközépiskola, mechanizmusokat, megszorításokat, járulékfizetési, megszorításnak, bevételkiesést, felülvizsgálni, továbbhárítják, államháztartás, járulékfizetői, foglalkoztatás, múlt héten, tartalma alapján, tavaly meghirdetett, multinacionális vállalatok, figyelmet arra, különadókat megfelelő, társaságok rendkívül, különadóval sújtott, magyar emberek, leszakadó félben, közvetlen adóztatását, kormányzati megnevezése, piaci elemzőket, irányokkal egyetértenek, terv olyan, választási programban, Cikk Front, Navracsics Tibor, Matolcsy György, Orbán Viktor, Széll Kálmán Tervet, Széll Kálmán Terv, Széll Kálmán Tervben, Kóka János SZDSZ-es, Bokros Lajos, Forrai Richárd,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]